Vaskeresztes község

Adatok

Régió: Nyugat-Dunántúl
Megye: Vas megye
Kistérség: Szombathelyi kistérség
Lakosság: 352 fő
Terület: 9.12 km²
Népsűrűség: 38,6 fő/km²
Rang: község
Körzet hívó: 94

Fekvése

A falu a Pinka mellett, Szombathelytől nyugatra 15 km-re fekszik. Határában duzzasztják a Pinka patakot.

Vaskeresztes látképe a csatári szőlőhegyről

Nevének eredete

Neve talán a régi magyar Keresztes személynévből való, de lehet hogy egykori birtokosa a jeruzsálemi ispotályos keresztesek lovagrendje volt.

Története

A régészeti leletek tanúsága szerint területén már a vaskorban emberi település volt. Diófás-dűlőben az i. e. 7. századból származó vaskori halomsírokat, a közeli Pinkaóvár urainak gazdag mellékletekkel ellátott sírjait tárták fel. A határában emelkedő szőlőhegyen már a kelták is foglalkoztak szőlőműveléssel. 1221-ben Kereztes néven említik először. Neve abban az oklevélben szerepel, melyben Hédervári István pornói birtokát a szentgotthárdi cisztercita kolostornak adja. 1351-ben ugyancsak Kereztes néven szerepel. [1] Római katolikus temploma középkori eredetű, Szent Miklósnak szentelték. 1401-ben a pornói apát levele megemlíti az itteni bortermelést. Egy 1539-ből származó oklevél a pornói apátság birtokaként említi. 1551-ben az addig egységes települést külön Magyar- és Németkeresztesként említik. A két település a jáki és a pornó apátság birtokai voltak. A 18. századtól a megye hat jelentős borvidékének egyike volt. Az 1744. évi összeírásban külön is megemlítik, hogy bortermésést a jobb osztályba sorolják.

Vályi András szerint "Magyar, és Német Keresztes. Két elegyes falu Vas Várm. földes Urok a’ Tudómányi Kintstár, lakosaik katolikusok, és más félék, Magyar Keresztes, Német Keresztesnek filiája, fekszenek a’ Pornói Uradalomban, mellyhez tartoznak, határbéli földgyeik termékenyek, réttyek elég, és jó szénát teremnek, legelőjök, fájok, és szőlejek is van." [2]

Fényes Elek szerint "Keresztes (Magyar-), (Groszdorf), német falu, Vas vgyében, a pornói uradalomban, 374 kath. lak. ut. p. Szombathely. Keresztes (Német-), Német falu Vas vgyében, az előbbeni helység mellett, mellytől csak a Pinka vize választja el, 382 lakossal. Szőlőhegye jó bort terem; erdeje van. A pornói urad. tartozik." [3]

A templom a Pinka partján

Magyarország vármegyéi és városai Vas vármegyéből szóló kötetében "Magyar-Keresztes. Házszám 58, lélekszám 310. Lakosai németajkúak, vallásuk r. kath. és ág. ev. Postája Német-Keresztes, távírója Csajta. A falu a Pinkapatak mellett fekszik. Kath. temploma a XVII. századból való és kőfallal van körülvéve. A pornói uradalomhoz tartozott. Német-Keresztes, pinkamenti község 77 házzal és 402 németajkú, r. kath. és ág. ev. vallású lakossal. Postája helyben van, távírója pedig Szombathely. A körjegyzőség székhelye. Plébániája és temploma már 1698-ban fennállott, de az utóbbit, mely kőfallal van körülvéve, 1780-ban átalakították." [4]

1910-ben Magyarkeresztesnek 289, Németkeresztesnek 411 német lakosa volt. A mai települést 1929-ben egyesítették Magyarkeresztes és Németkeresztes községekből. Az egyesített község ideiglenes neve Keresztes, majd Kettőskeresztes volt, mai nevét 1930-ban kapta.

Nevezetességei

Határában, a Vas-hegyen híres vörösborokat termelnek. Legkedveltebb fajtái a Kékfrankos, a Zweigelt, az Oportó a Cabernet Savignon és a Merlot. A helyi borvidék a Soproni Borvidék részét képezi.
Szent Miklósnak szentelt római katolikus temploma valószínűleg a 15. században épült gótikus stílusban, később átépítették. Ma is láthatók a templom későgótikus jellegzetességei.
A Szentháromság-szobor 1761-ben készült, a pornói apátság akkori birtokosai a soproni jezsuiták állíttatták.
Vaskori halomsírok a Diófás-dűlőben.

A Szentháromság-szobor

Következő községek

További községek